Egyéb kategória

Személyi jövedelemadó és a jövedelemadózás

Ahogy a társasági adó a gazdasági társaságok, úgy az SZJA vagy személyi jövedelemadó a magánszemélyek legfőbb jövedelem adója Magyarországon.

Az ÁFA után az állami központi költségvetés második legnagyobb bevételi forrása.

A személyi jövedelemadó rövid lényege, hogyha a bevételeinkből levonjuk a költségeinket, az így kapott nyereséget vagy jövedelem után adót fizetünk. Persze ez annál jóval összetettebb és szerteágazó adó típus és talán a legbonyolultabb adóbevallása is ennek van, amit a kezdő vállalkozók pont ezért nem szeretnek.

SZJA rendszere, jövedelem típusok, csoportosításuk:

1. Összevontan adózó és
2. Külön adózó jövedelmek

Összevontan adózó jövedelmeken belül:

1. Nem önálló tevékenységből és
2. Önálló tevékenységből származó jövedelmek.

Nem önálló tevékenységbe tartozó jövedelmek:

1. munkaviszonyból származó jövedelem, bérjövedelem,
2. tagi jogviszony, társas vállalkozók jövedelme.

Önálló tevékenységbe tartozó jövedelmek:

1. egyéni vállalkozó tevékenységből származó rendszeres kivét,
2. mezőgazdasági őstermelő tevékenység,
3. lábon álló termés értékesítéséből származó jövedelem,
4. ingatlan és ingó bérbeadása,
5. választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem,
6. megbízási jogviszonyból származó jövedelem,
7. európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselő tevékenységéből származó jövedelme.

Külön adózó jövedelmek:

1. egyéni vállalkozó nyereség adózása, abból származó jövedelem, osztalékadó (tételes adózás),
2. egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő (korábban kistermelő) átalányadózás szabályai szerint megállapított jövedelme,
3. fizetővendéglátóhely tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása,
4. ingó, ingatlan, vagyoni érték átruházásból származó jövedelem adózása,
5. tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem,
6. tőkejövedelmek: kamatjövedelem, csereügyletből származó jövedelem, osztalék jövedelem, árfolyamnyereség jövedelme, tartós befektetésből származó jövedelem, társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén kivont jövedelem.

A fentiekből is látható, hogy a személyi jövedelemadó bevallás hivatott kezelni a magánszemélyek bármilyen forrásból származó jövedelmét, illetve annak adózását, adókedvezményeit, bevétel és költség elszámolás levezetésének szabályait. Ebből eredően a személyi jövedelemadó bevallás az egyik lehosszabb terjedelmű bevallás ma Magyarországon. A bevallás különböző lapjai és sorai szolgálnak a bevételek, kiadások, jövedelmek elszámolására és az adó megállapítására.

A személyi jövedelemadón kívül ezen bevallás szolgál az EKHO szabályai szerint szerzett jövedelmek és az SZJA alapján számított Szociális hozzájárulási adó megállapítására és bevallására is.

Személyi jövedelemadó alapja, mértéke

A bérjellegű jövedelmeket bruttó módon (költségek figyelembevétele nélkül) számoljuk és ezekre az egy kulcsos 15% adómértéket kell számítani. Számtalan kedvezmény van a bérjövedelmeknél is pl. családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, súlyos fogyatékkal élők, tartós betegség után járó kedvezmény stb., amelyek figyelembe vehetőek a bevallás során, amennyiben jogosultak vagyunk rá.

Az őstermelői és vállalkozói jövedelem kiszámítása során a bevételek és költségek különbözete adja a jövedelmet. A vállalkozói jövedelmet 9% szja terheli és a fennmaradó, adózott nyereség az osztalékfizetés szabályai szerint tovább adózik 15% szja és 15,5% szociális hozzájárulási adó terheli jelenleg.

Mind a bevételek, mind a költségek, mind a jövedelemalap és mind az osztalékalap kiszámításánál lehetnek további növelő és csökkentő tételek és adóalap kedvezmények. Az őstermelő törvény szerinti adózása is összetett kedvezményrendszert biztosít.

Bevallási és befizetési határidők

Az SZJA bevallás határideje 2019. évtől kezdve már egységesen május 20. napja vagy az azt követő első munkanap, ha nem munkanapra esik. A bevallás szerinti adó fizetési kötelezettséget, adókülönbözetet is eddig kell megfizetni. A kifizető, munkáltató a bérjellegű jövedelmekből a kifizetés hónapját követő 12-ig vallja be és fizeti meg előleg formájában. Az adószámos magánszemély, őstermelő, egyéni vállalkozó negyedévente a negyedévet követő hónap 12-ig fizeti meg a saját jövedelméből önállóan számított negyedéves adóelőleget.

Az egyéni vállalkozás folyamatos gazdasági, üzleti tevékenységet végző magánszemély, aki kéri vállalkozói nyilvántartásba vételét. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szabályozza működését, indítását és megszüntetését.

• magyar állampolgár, EU más tagállamának állampolgára, szabad mozgás és tartózkodási engedéllyel Magyarországon rendelkező személy,
• 18. életévét betöltötte, nem áll gondnokság alatt,
• büntetlen előéletű, közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

Egy magánszemélynek egy egyéni vállalkozása lehet.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozásával kapcsolatos kötelezettségeiért korlátlan mögöttes felelősséggel tartozik. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás vagyonán túl, a magánszemély vagyonával is felel a vállalkozásából keletkező kötelezettségeiért.

A korlátlan felelősség miatt az egyéni vállalkozó gazdasági társaságnak már nem lehet korlátlanul felelős tagja. Tehát egyéni vállalkozó jogállás mellett a magánszemély nem lehet betéti társaság beltagja, vagy közkereseti társaság tagja egyidejűleg. Betéti társaság kültagja és korlátolt felelősségű társaság tagja ugyanakkor egyéni vállalkozó magánszemély lehet.

Elkülönül és nem minősül egyéni vállalkozásnak: 
• a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenység,
• a szolgáltató állatorvosi tevékenység,
• az ügyvédi tevékenység,
• az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenység,
• a közjegyzői tevékenység,
• az önálló bírósági végrehajtói tevékenység.

Választható jövedelem utáni adózási formák:
• személy jövedelem szerinti tételes költségelszámolás szerinti adózás,
• személy jövedelem szerinti átalányadózás,
• kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás,

Kinek ajánlott egyéni vállalkozást indítani?

Az egyéni vállalkozás a legegyszerűbben elindítható és megszüntethető vállalkozási forma. Nincs szükség hozzá ügyvéd által ellenjegyzett alapító okirathoz. Nem kell az indításhoz a cégbírósági eljárás, ügyvédi díj költségeit sem kifizetnünk. A havi adókon, járulékokon kívül legfeljebb egy jó könyvelőt érdemes megkeresni, aki kezében biztonságban érezhetjük vállalkozásunk könyvelési, adóbevallási teendőit.

Hogyan indítsak egyéni vállalkozást? 

Az egyéni vállalkozás elindítása most már csak ügyfélkapu regisztrációt igényel. Az ügyfélkapu nyitását a kormányhivatalokban, kormányablakokban intézhetjük. Ennek során a magyarorszag.hu (ügyfélkapu) felülethez kapunk felhasználónév és jelszó segítségével hozzáférést.

Az ügyfélkapura belépve a webes ügysegéd elektronikus kormányablakon keresztül számtalan okmányirodai ügyet intézhetünk el. Itt található az egyéni vállalkozás indításához szükséges menüpont is.

Székhely megadása

Székhelynek olyan címet kell megadni a webes felületen, aminek tulajdonjogával vagy székhelyként történő használati jogával rendelkezünk. A kormányhivatal a vállalkozás elindítását követően a székhely használat jogát valószínűleg ellenőrizni is fogja. Ha mi vagyunk a kizárólagos tulajdonosai a székhelynek azt a tulajdoni lappal tudjuk igazolni. Amennyiben nem saját, vagy nem kizárólag saját tulajdonú az ingatlan, akkor a székhely használati jogát a tulajdonos, tulajdonos társak hozzájáruló nyilatkozatával, bérleti szerződéssel, vagy ingyenes használati szerződéssel tudjuk a hatóság felé igazolni.

Tevékenységek bejelentése

A vállalkozás ténylegesen folytatni kívánt tevékenységének megadása előtt érdemes utána járni, hogy bejelenteni kívánt tevékenység engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött-e. Ha igen, akkor a szükséges engedélyt, bejelentés igazolást mindenképp be kell szereznünk, mivel ezt is ellenőrzi a hatóság később.

Főtevékenységnek azt a tevékenységet kell bejelenteni mindig, amelyből várhatóan a legtöbb árbevételünk fog származni. Persze ettől függetlenül más tevékenységeket is végezhetünk és bejelenthetünk a vállalkozás indításakor.

Egyéni vállalkozás adószáma

Amennyiben korábban más ok miatt magánszemélyként már rendelkeztünk adószámmal, akkor itt lehetőségünk van azt megadva egyéni vállalkozóként tovább használni. Adószámot válthattunk ki korábban pl. ingatlan bérbeadás, vagy őstermelői tevékenység gyakorlása miatt. Egyszerre csak egy adószámunk lehet. Az adószám nem tévesztendő össze a 8-cal kezdődő és 10 számjegyű adóazonosító számmal.

Az adószám formailag az alábbiak szerint néz ki: 12345678-9-10

Vállalkozói igazolvány

Vállalkozói igazolvány igénylésére van lehetőség, de nem kötelező igényelni. Ez egy papír alakú nyomdai úton előállított igazolvány, amely az egyéni vállalkozás működését igazolja.

Ma már a kormányablak által küldött “igazolás” is megfelelő a vállalkozás működésének igazolására pl. nyomtatványboltokban számlatömb vásárlása esetén.

Egyéni vállalkozás általános forgalmi adó (ÁFA) nyilatkozata

A webes ügysegédben az egyéni vállalkozás indításakor nyilatkoznunk kell, hogy ÁFA törvény szempontjából “áfásak” vagy “áfa alanyi mentesek” kívánunk lenni. Amennyiben áfa alanyi mentességre vonatkozóan nem nyilatkozunk, akkor minden számlánkban további 27% áthárított áfa tartalmat kell majd vevőinkre, kuncsaftjainkra áthárítanunk. Az összeget viszont nekünk az állami költségvetésbe havonta meg kell fizetni áfa bevallás benyújtásával egyidejűleg. 12 millió forint éves árbevételig választhatjuk az alanyi mentes áfa szerinti adózást. Ez esetben a “nettó” összeget számlázzuk ügyfeleinknek. Az áfával nem kell bajlódnunk. Év közben kezdő vállalkozó a 12 millió forint naptári napokra időarányosan számított összegéig számlázhat áfa mentesen.

Egyéni vállalkozó jövedelem adózás – SZJA vagy KATA?

A vállalkozás indulásakor a webes ügysegéd segítségével eldönthetjük, hogy a már fentebb felsorolt jövedelemadózási lehetőségek közül melyiket választjuk.

A személyi jövedelem adózás szerint lehetőségünk van tételes és átalányadózást választani. A másik lehetőség induláskor a kisadózó vállalkozások tételes (KATA) adója alá történő bejelentkezés.

Ezekkel kapcsolatosan fontos jelölni azt is, hogy heti 36 órát elérő munkaviszony (jogviszony) mellett leszünk egyéni vállalkozók, vagy “főállás”-ban leszünk egyéni vállalkozók. Mind a szja törvény alá tartozó egyéni vállalkozó, mind a KATA-s egyéni vállalkozó havonként fizetendő adója szempontjából fontos.

Aki 36 órát elérő munkaviszony mellett lesz egyéni vállalkozó kevesebb adót és járulékot kell, hogy fizessen majd a későbbiekben, hiszen munkaviszonyában a munkáltató a kötelező adókat és járulékokat már megfizeti utána.

Egyéni vállalkozás iparűzési adója

Az egyéni vállalkozó a helyi adó törvény szerint alanya az induláskor az iparűzési adónak. A székhelye (és telephelye) szerint illetékes önkormányzat(ok)hoz induláskor az egyéni vállalkozónak be kell jelentkeznie 15 napon belül. Erre a célra az illetékes települési önkormányzat honlapjáról általában le tudunk tölteni bejelentkezési adatlapot.
KATA jövedelemadózás választása esetén lehetőségünk van egyszerűsített módon fizetni az iparűzési adót egyéni vállalkozóként.

Egyéni vállalkozás kötelező kamarai tagsága

Az egyéni vállalkozó, amely főtevékenysége alapján nem tartozik az agrárkamara törvény hatálya alá. Ha nem mezőgazdasági tevékenységet végez főtevékenységként a gazdasági kamara törvény hatálya alá tartozik.

Agrárkamarai tagságra kötelezettek:
• őstermelő,
• az agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá
• a földművesként nyilvántartott személy.

Gazdasági kamarai tagságra kötelezett az az egyéni vállalkozó, aki nem agrárkamarai tagságra kötelezett.

A kamarai tagsághoz az egyéni vállalkozás indítását követően 60 napon belül a székhely szerint illetékes megyei gazdasági kamaránál be kell jelentkezni. Az online regisztráció a kamarák honlapján megtalálható. A kamarai regisztráció mellett évente 5.000 forint kötelező tagsági díjat kell fizetni a székhely szerint illetékes megyei gazdasági kamara megadott számlaszámára minden év március 31-éig.

Annak eldöntésében, hogy milyen vállalkozási, jövedelemadózási vagy áfa adózási formát érdemes induló vállalkozáshoz választani kérjük keressen minket bizalommal.

A könyvelés az a feladat, amit a vállalkozások többsége – még a legkisebbek is – „kiszerveznek”. De hogy találjuk meg a legmegfelelőbb könyvelőt? Adunk néhány támpontot, hogy mire kell figyelni!

Sokan úgy gondolják, van egy barát, ismerős, családtag, majd ő olcsón megcsinálja nekünk. Ne felejtsük el, az üzletet és a barátságot nem jó keverni. Ha fizetünk valakinek egy szolgáltatásért, akkor joggal várhatjuk el, hogy megfelelő minőségű munkát kapjunk, és ha elégedetlenek vagyunk, vagy hibás a szolgáltatás, a szerződés szerint kell eljárni.
Vannak hangzatos hirdetések, nem feltétlenül kell beugrani nekik. Nagyon fontos, hogy ellenőrizzük le jövendőbeli könyvelőnket. De hogy mit vizsgáljunk?

1. A szakmai képesítés ellenőrzése
   Utána lehet nézni, hogy a kiválasztott szolgáltató szerepel-e a regisztrált mérlegképes könyvelők nyilvántartásában vagy a könyvvizsgálói névjegyzékben? Ha nem, akkor nem jogosult önálló munkavégzésre.
   https://penzugyiszakkepzes.kormany.hu/nevjegyzek-konyvviteli-szolgaltatast-vegzok
2. Legyen szerződés!
   Nagyon fontos, hogy szerződés legyen, amelyben pontosan rögzítve vannak a könyvelő és az ügyfél feladatai is. Így mindkét fél pontosan tudja, mit kérhet, és várhat el a másiktól, hogy a könyvelés rendben menjen, zavartalan legyen az együttműködés a könyvelő és megbízó között.
3. Mennyiben vállal felelősséget a munkájáért
   Azt, hogy a könyvelő garanciát vállal a munkájáért külön nem kell beírni a szerződésbe, mert erre őt a Ptk. kötelezi. A neki fel nem róható külső körülményekért (pl. nem kap meg időben egy bizonylatot) viszont nem vállalhat felelősséget. Az anyagi felelősség viszont már nem tartozik bele a Ptk. szerinti garanciába. Az anyagi felelősséget bele kell foglalni a szerződésbe.
   Fontos lehet, hogy rendelkezzen felelősségbiztosítással ez azért kell, mert ha munkája során hibázik, egy bevallást rosszul, vagy késve nyújt be, akkor az adóhatóság elsődlegesen nem a könyvelőt, hanem a vállalkozást bünteti meg. Ha könyvelőnknek van felelősségbiztosítása, abból ki tudja fizetni az így okozott kárt.
   Fontos kérdés az is, hogy a könyvelő a saját ügyfélkapuját használja-e. Ha igen, akkor így is felelősséget vállal a beküldött anyagokért. Ha a mi ügyfélkapunkat akarja használni, akkor ezzel ránk hárítja a felelősséget. Nem tanácsos átadni a könyvelőnek az ügyfélkapu használatát, mert ezzel a megbízó kiszolgáltatottá válhat. Ha az ügyfélkapu jelszavát megadjuk, minden személyes adathoz és azok módosításához is hozzáférést engedünk.
4. Bizalom és titoktartás
   Igenis fontos kérdés, hogy szimpatikus-e az illető szakember. Könyvelőt általában hosszú távra választunk, és legyen bármilyen jó szakember, nem lesz sikeres a közös munka, ha emberileg nem értjük meg egymást. Ahogy mondani szokták, „a vezető két legjobb barátja az ügyvédje és a könyvelője” – ezt ne feledjük!
   Jó jel, ha a könyvelő vállalkozásnak van honlapja, Facebook oldala, ahol naprakészen követi a változásokat. Így jobban bízhatunk abban, hogy minket is naprakészen tájékoztat majd.
   A bizalom fontos, de ennél több biztosítékra is szükségünk van, hiszen a könyvelő ügyfele egész életébe belelát. Ezért mindenképpen rögzítsünk titoktartási kötelezettséget és ez ne csak az iratok elévülési idejéig tartson, hanem azt követően is.
5. Adóképviselet
   A jó könyvelő a hatóságok előtt is képviseli partnerét, hogy ne egyedül kelljen szembenéznie velük. Ezzel nemcsak időt spórol, hiszen azonnal tud reagálni a kérdésekre, de szakszerűen képviseli is partnere érdekeit, elkerülve az esetlegesen nem megfelelő nyilatkozatokból adódó további vizsgálatokat.
6. Csapat vs. magányos harcos
   Szerencsés olyan könyvelőirodát választani, ahol komplett számviteli szolgáltatást tudnak nyújtani. Szervezeti szinten tehát külön választja a bér- és munkaügyi feladatok ellátását, az adatrögzítést és könyvelést, illetve az adótanácsadást. Természetesen a részlegeknek együtt kell működniük az Ügyfél teljes körű kiszolgálása érdekében, de mindent az a szakember lát el, aki a megfelelő szakértelemmel és képzettséggel rendelkezik.
   Így annak is nagyobb az esélye, hogy a cég vállalja majd opcionális szolgáltatások elvégzését is (szabályzatok készítését, hitelkérelem készítését vagy például a pályázati folyamatokban való segítséget).
7. Követhető munkafolyamatok
   A modern, felhő alapú könyvelési szoftverek segítségével az ügyfél könnyedén a saját számítógépéről betekinthet a könyvelési adatokba, így figyelemmel kísérve például az áfa alakulását.
8. A könyvelési díj
   Tudjuk, hogy az ár egy fontos tényező, de ne ez legyen az elsődleges szempont, mert sokszor az olcsó húsnak híg a leve és később kiderül, hogy az olcsó könyvelő milyen drága is tud lenni, ha több millió forintos kárt okoz egy ügyfélnek. Mindkét félnek jobb, ha a könyvelési díj változó, az elvégzett munkával és a kockázatvállalással arányos, nem hasraütéssel, alkuval alakul ki. Ez akkor lehetséges, hogy ha a bizonylatszám, könyvelési tételszám, értékben kifejezett forgalom, dolgozói létszám és az egyéb igénybevett szolgáltatások tételes adataiból számítódik ki a havi könyvelési díj. Ez egyébként minősíti a könyvelő feldolgozási rendszerét, igényességét is.

Mi nem tartozik a könyvelő alapvető feladatai közé?
A befogadott számlák valóságtartalmának ellenőrzése, hozzájuk kapcsolódó szerződések, teljesítési igazolások elkészítése, a banki utalások határidőre történő teljesítése, számlázás, a számlák lejelentése, a házipénztár kezelése, a vállalkozás partnereivel való kapcsolattartás, új partnerrel való szerződés megkötése, családtámogatási ellátások igénylése, követése, ügyfél Ügyfélkapujának nyomon követése és Cégkapu kezelése, lezárt üzleti év iratainak tárolása és őrzése,az előző könyvelő által elkövetett esetleges hibák korrigálása. Ha ezt is szeretnénk átadni neki, külön rögzíteni kell a szerződésben.