Személyi jövedelemadó és a jövedelemadózás
Ahogy a társasági adó a gazdasági társaságok, úgy az SZJA vagy személyi jövedelemadó a magánszemélyek legfőbb jövedelem adója Magyarországon.
Az ÁFA után az állami központi költségvetés második legnagyobb bevételi forrása.
A személyi jövedelemadó rövid lényege, hogyha a bevételeinkből levonjuk a költségeinket, az így kapott nyereséget vagy jövedelem után adót fizetünk. Persze ez annál jóval összetettebb és szerteágazó adó típus és talán a legbonyolultabb adóbevallása is ennek van, amit a kezdő vállalkozók pont ezért nem szeretnek.
SZJA rendszere, jövedelem típusok, csoportosításuk:
1. Összevontan adózó és
2. Külön adózó jövedelmek
Összevontan adózó jövedelmeken belül:
1. Nem önálló tevékenységből és
2. Önálló tevékenységből származó jövedelmek.
Nem önálló tevékenységbe tartozó jövedelmek:
1. munkaviszonyból származó jövedelem, bérjövedelem,
2. tagi jogviszony, társas vállalkozók jövedelme.
Önálló tevékenységbe tartozó jövedelmek:
1. egyéni vállalkozó tevékenységből származó rendszeres kivét,
2. mezőgazdasági őstermelő tevékenység,
3. lábon álló termés értékesítéséből származó jövedelem,
4. ingatlan és ingó bérbeadása,
5. választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem,
6. megbízási jogviszonyból származó jövedelem,
7. európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselő tevékenységéből származó jövedelme.
Külön adózó jövedelmek:
1. egyéni vállalkozó nyereség adózása, abból származó jövedelem, osztalékadó (tételes adózás),
2. egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő (korábban kistermelő) átalányadózás szabályai szerint megállapított jövedelme,
3. fizetővendéglátóhely tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása,
4. ingó, ingatlan, vagyoni érték átruházásból származó jövedelem adózása,
5. tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem,
6. tőkejövedelmek: kamatjövedelem, csereügyletből származó jövedelem, osztalék jövedelem, árfolyamnyereség jövedelme, tartós befektetésből származó jövedelem, társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén kivont jövedelem.
A fentiekből is látható, hogy a személyi jövedelemadó bevallás hivatott kezelni a magánszemélyek bármilyen forrásból származó jövedelmét, illetve annak adózását, adókedvezményeit, bevétel és költség elszámolás levezetésének szabályait. Ebből eredően a személyi jövedelemadó bevallás az egyik lehosszabb terjedelmű bevallás ma Magyarországon. A bevallás különböző lapjai és sorai szolgálnak a bevételek, kiadások, jövedelmek elszámolására és az adó megállapítására.
A személyi jövedelemadón kívül ezen bevallás szolgál az EKHO szabályai szerint szerzett jövedelmek és az SZJA alapján számított Szociális hozzájárulási adó megállapítására és bevallására is.
Személyi jövedelemadó alapja, mértéke
A bérjellegű jövedelmeket bruttó módon (költségek figyelembevétele nélkül) számoljuk és ezekre az egy kulcsos 15% adómértéket kell számítani. Számtalan kedvezmény van a bérjövedelmeknél is pl. családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, súlyos fogyatékkal élők, tartós betegség után járó kedvezmény stb., amelyek figyelembe vehetőek a bevallás során, amennyiben jogosultak vagyunk rá.
Az őstermelői és vállalkozói jövedelem kiszámítása során a bevételek és költségek különbözete adja a jövedelmet. A vállalkozói jövedelmet 9% szja terheli és a fennmaradó, adózott nyereség az osztalékfizetés szabályai szerint tovább adózik 15% szja és 15,5% szociális hozzájárulási adó terheli jelenleg.
Mind a bevételek, mind a költségek, mind a jövedelemalap és mind az osztalékalap kiszámításánál lehetnek további növelő és csökkentő tételek és adóalap kedvezmények. Az őstermelő törvény szerinti adózása is összetett kedvezményrendszert biztosít.
Bevallási és befizetési határidők
Az SZJA bevallás határideje 2019. évtől kezdve már egységesen május 20. napja vagy az azt követő első munkanap, ha nem munkanapra esik. A bevallás szerinti adó fizetési kötelezettséget, adókülönbözetet is eddig kell megfizetni. A kifizető, munkáltató a bérjellegű jövedelmekből a kifizetés hónapját követő 12-ig vallja be és fizeti meg előleg formájában. Az adószámos magánszemély, őstermelő, egyéni vállalkozó negyedévente a negyedévet követő hónap 12-ig fizeti meg a saját jövedelméből önállóan számított negyedéves adóelőleget.
Az egyéni vállalkozás folyamatos gazdasági, üzleti tevékenységet végző magánszemély, aki kéri vállalkozói nyilvántartásba vételét. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szabályozza működését, indítását és megszüntetését.